Medgyesy S. Norbert köszöntése
Kedves Testvérek!
Megint a köszöntés ideje van. Csütörtökön Szabolcs atya 35. születésnapja volt, most pedig Medgyesy Norbin a sor.
Ez egy kicsit szomorú, de valószínűleg kevesebbet fogjuk őt köreinkben látni, kevesebbszer fog a Scolaval énekelni. Ennek oka, hogy elköltözik Piliscsabáról, miután a Pázmány Péter Katolikus egyetem Bölcsészettudományi kara elhagyta piliscsabai campus-át, és ennek folyományként a tanári lakások is megszűnnek.
Engedjétek meg, hogy eddigi életútjából kiemeljek néhány fontos állomást – köszönet itt Bajáki Ritának a segítségért –, mert kevesen tudjuk, hogy egy nagyszerű és kivételes tudós nevelgetett minket a magyar zenei és történelmi hagyomány tiszteletére és gyakorlására.
Norbi Győrött született 1977-ben. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott, 2007-ben pedig megszerezte a történelemtudományok doktora címet.
2001 óta tanít a Pázmány bölcsészkarának történelem szakán, jelenleg habilitált egyetemi docensként. 2017 óta az új Történelemelméleti, Módszertani és Didaktikai Tanszéket irányítja. 2002 óta a saját alapítású, tanítványaiból álló Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK) szakmai vezetője. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék óraadó tanára és 1999-től a Régi Magyar Drámakutató Csoport tagja.
1995 óta gyűjti a Vas megyében fekvő, igen gazdag hagyományokkal rendelkező Perenye község teljes profán és szakrális néphagyományát, helybeli fiataloknak a mai napig tanítja és nyomtatott valamint hangzó formában tette mindenki számára elérhetővé.
Emlékszem, még sok-sok évvel ezelőtt, ahogy Norbi – megújítandó a rorate miséit – archaikus, régi énekeket hozott, hogy azokat énekeljük Szűz Mária tiszteletére és a Jézus eljövetele utáni vágyunk kifejezéseként. Látom, ahogy padsorokon végigszaladva kiosztja az előző napokban összeállított népénekek másolt példányait és még a mise kezdete előtti percekben begyakoroltatja velünk a teljes ének sort.
Aztán egyszer Szent Lászlóról beszélgettünk – győri lévén a Lovagkirály neki nagyon fontos – és akkor határoztuk el, hogy szervezünk oda egy egyházközségi zarándoklatot Szent László ünnepére. Később – maradva a ezen a vonalon – beszélt arról, hogy Gömörben, Felvidéken számos Szent László legendát ábrázoló freskó található régi középkori templomokban. Ebből is zarándoklat lett, s folytatódott volna, ha nem jön a Covid. Remélem ezt még folytatjuk.
És ő volt az is, aki tragikusan korán elhunyt barátjának – Kovács Marcinak – a zenei hagyatékát Huszthy Ádámmal és Urbán Péter kántorunkkal rendezte.
Szóval van itt valaki, aki nagyon fog hiányozni, s ezen csak egy módon segíthetünk:
Ne feledj minket és gyere majd, mert hívni fogunk!
A Jóisten pedig bőséges kegyelemmel viszonozza itteni szolgálatodat és adjon neked továbbra is erőt, hitet és boldogságot!
Fárizs Péter