A katolikus közösség tavasszal új képviselő-testületet választott. Korábbi cikkünkből a piliscsabai és klotildligeti plébániai testület új világi elnökeit ismerhették meg, most pedig a leköszönő elnökökkel, Gálffy Zsolttal (Piliscsaba) és Fárizs Péterrel (Klotildliget) beszélgettünk.

Először kérem, meséljen egy kicsit magáról!

Budapesten születtem, 1993-ban épp karácsony előtt költöztünk Piliscsabára az újonnan épített házunkba. Azóta itt élek feleségemmel és két gyerekünkkel, akik már ide születtek. A munkánk Budapesthez köt, de hétvégeken fix pont a családnak a piliscsabai otthonunk. Közel 30 éve egy irodatechnikai multinacionális cégnél dolgozom, most már szervizvezetőként.

Hogyan és mikor került a csabai testületbe?

Hívő katolikusokként természetes volt megnézni a miserendet a nagytemplomban, és rendszeresen részt venni a vasárnapi szentmiséken. 1995-ben megválasztottak a piliscsabai egyházközségi képviselő-testület tagjának, 2000-től pedig világi elnökként tevékenykedtem a testületben. Ezt a funkciót 22 éven át töltöttem be.

Mi minden történt az elnöksége alatt?

A 22 év alatt meg kellett tanulnom a mindenkori plébánossal – ez elnökségem alatt öt papot jelentett – és testülettel együtt dolgozni. Az egyik fő projekt, a nagytemplom felújítása, illetve állagmegóvása évtizedekkel ezelőtt elkezdődött. Ennek során megújult a tető, megtörtént a szentély és az első hajó restaurálása, a toronyóra és a harangok felújítása, az orgona karbantartása, a toronysisak és a főhomlokzat újjáépítése. Ezek kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül, hiszen még most sem értünk a végére, de biztató lehetőségek napjainkban is adódnak. Emellett a plébánia és a hozzá tartozó kert is többször megújult, valamint számos rendezvény megszervezését, lebonyolítását is magára vállalta a testület. Elnökségem alatt a fiam szervezte a ministránsok felkészítését, programjaikat, utazásaikat. A képviselő-testület és az alapítványunk támogatásával lehetőségük nyílt több csoportos utazásra, így jutottak el Madridba, Rómába, Krakkóba, Csíksomlyóra és több magyarországi zarándoklatra is.

Most azonban befejezi a testületi munkát…

Az elmúlt 22 évben sok eredményt tudhatunk magunk mögött. Köszönöm a plébánosoknak és a képviselőknek, hogy ilyen hosszú ideig megtiszteltek bizalmukkal és segítettek. Úgy éreztem, kell egy frissítés a testületben. Ez idő alatt városunk létszáma megemelkedett, új családok és hívők választották lakhelyül Piliscsabát. Pünkösdre az új testület vette át a munkát, melyben a tagok többségét újonnan választották meg. Kívánom az új elnöknek és a képviselőknek, hogy legyenek sikeresek és meg tudják valósítani elképzeléseiket.

---

Úgy tudom, korábban nagyon különleges helyeken lakott. Hogyan került Piliscsabára?

A munkám kapcsán hat évig éltünk külföldön. Először Mexikóban laktunk, ott született az első, majd Virginiában a második gyerekünk. Ezután Londonban vállaltam állást, a harmadik gyerekünk pedig már itthon született. Amikor elkezdtünk házat nézni, egyszer éppen Telki környékén vettük észre, hogy fogyóban a benzin. Kiderült, hogy a legközelebbi benzinkút Piliscsabán van. Volt nálunk egy képes ingatlanújság, és abban egy eladó piliscsabai ház, így a benzinkúttól fel is hívtam a tulajdonost. Megnéztük a házat és beleszerettünk. 2000-ben beköltöztünk, a negyedik gyerekünk már ide született.

Hogyan indult megbízatása a ligeti testületben?

Eleinte senkit sem ismertünk, a katolikus óvoda és iskola – ahova gyermekeink jártak – és a szentmisék kapcsán kezdtünk barátkozni. Ennek ellenére igencsak meglepődtem, amikor a 2005-ös egyházközségi választáskor engem is jelöltek, sőt meg is szavaztak. Mivel egy informatikai cég ügyvezetőjeként dolgoztam, a gazdasági munkacsoportban kezdtem a testületi munkát. Az első öt évben azon dolgoztunk, hogy biztosabbá tegyük a gazdálkodást.

Száraz László atya érkezésével azonban új korszak vette kezdetét…

A 2013-as választáson a testület nagy mértékben kicserélődött, ekkor választottak meg engem is elnöknek. Laci atyának konkrét tervei voltak, a közösségépítésre helyezte a hangsúlyt. Hiszen arról szól az Egyház, hogy együtt dicsérjük az Istent, becsületes, szép életet éljünk, segítsük a rászorulókat, szervezzünk rendezvényeket, ahol együtt lehetünk. Ehhez fontos, hogy legyenek közösségi helyiségek, legyen játszóterünk, legyen levelezőlistánk. Ebben a törekvésben Laci atyával, majd Szabolcs atyával is nagyon jól tudtam együtt dolgozni.

Milyen konkrét eredményeket értek el az elmúlt években?

Nemcsak a vasárnapi szentmisére vonzottunk be sok hívőt, hanem új közösségek alakultak, és a régebbiek is új erőre kaptak: baba-mama klub, férfisátor, cserkészek, Regnum, családos közösségek, Alpha kurzus stb. Kialakítottuk a közösségi tereket, rendeztük a kertet, elkészült a játszótér. A levelezőlisták, honlap, újság és miseközvetítés révén a híveket hatékonyabban tudjuk informálni. Folyamatos a ministránsok utánpótlása, gyakoroljuk az ökumenét. A gazdasági ügyek jól haladnak, a szociális tevékenységeket fokozottabban tudjuk támogatni, és még templomfelújításra is futotta.

Miért nem folytatja tovább a testületi munkát?

A testületi tagság óriási megtiszteltetés a közösség részéről, egyúttal nagy felelősség annak elvállalása. Én 17 évet dolgoztam a testületben, ami nem kevés. Egy kicsit talán el is fáradtam benne, hiszen nagyon komolyan vettem, de nagy örömömre szolgált, sok szeretetet, elismerést kaptam vissza. A mostani választás éppen időben történt, többen is visszavonultunk, hogy teret adjunk a fiatalabbaknak. Ugyanakkor fontos, hogy az idősebbek bölcsessége, tapasztalata is megmaradjon a testületben.