Szinodális úton, Piliscsabán

Szeretettel várunk mindenkit 2023. május 13-án a kilencedik közösségi napunkra. Először Száraz László plébános atya nyitotta meg a plébánia kapuit, ezért Nyitott Plábániai Napnak neveztük. Az idei közösségi nap témájával Ferenc pápa „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés” kezdeményezéshez csatlakozunk. A nap célja, hogy az örömteli együttlét mellett reflektáljunk az egyházban való szerepünkre, helyzetünkre.

Pillanatképek a tavalyi eseményről
kozossegi-nap-2022-j-150
Tervezett program:

9:00–9:15 gyülekező
9:15 közös ima 
9:20–10:00 reggeli és jégtörő
10:00–11:45 Szinodális úton Piliscsabán – közösségi beszélgetés 
11:45–12:30 Görföl Tibor teológus reflexiója – gondolataink bekötése a világegyházba és a kortárs teológiába  (online)
12:30 ebéd – kérjük, ne felejtsetek el poharat, tányért, bögrét hozni! Süteményeket szívesen fogadunk, mindig emeli a nap fényét ! 🙂
14:00 borkóstoló (poharat hozzatok), közben beszélgetés Szilágyi Szabolcs atyával

Gyermekfelügyelet

A délelőtt folyamán a cserkészek gyermekfelügyeletet biztosítanak:

• óvodásoknak (3–6 éves korosztály) játék az udvaron és kézműveskedés a plébánián.
• alsó tagozatosoknak (6–10 éves korosztály) kirándulás a Szent Donát emlékműhöz.
• felső tagozatosoknak  (11–14 éves korosztály) kirándulás a Dévényi Antal kilátóhoz.

A nagyobbaknak túracipő ajánlott, kis hátizsákban vizet is érdemes csomagolni. 

Várunk Benneteket!

Üdvözlettel:
Udvarhelyi Zsuzsi
Krasznai Gyöngyi


Kedves Testvérek!

Szabolcs atya, a papjaink, de a helyi képviselő-testület is rendszeresen kap olyan megkereséseket, hogy a plébániának, az egyházközségnek mely témákkal kellene foglalkoznia, mit kellene tennie, kit és kiket kellene jobban támogatnia, meghívnia és hogy általában, milyennek kellene lennie az egyháznak. Ezek általában kiváló ötletek, de sok van belőlük, nehéz mindegyiket befogadni, megvalósítani, nem könnyű közöttük priorizálni.

De persze akadnak sokan olyanok is, akiknek szintén kiváló gondolataik vannak, de különböző okokból nem mondják el azokat.

A most szombati közösségi napon mindenkinek lehetősége lesz az egyházzal, az egyházközséggel, a helyi közösséggel kapcsolatos gondolatait, érzéseit, meglátásait megosztani, ill. másokat meghallgatni ebben a témakörben. A beszélgetések a RÉSZVÉTEL – KÖZÖSSÉG – MISSZIÓ fogalmai köré épülnek.

Fogadjátok ehhez szeretettel a Szívügy húsvéti számába írt gondolataimat is.

Közösség. A klotildligeti plébánia az elmúlt évek során az itt élő, és – hála Istennek – virágzó, számos közösséget befogadó otthonná lett. Kétségtelenül nehéz döntés lehetett a paplakot felszámolni, és helyette közösségi tereket kialakítani, akadtak is kritikai hangok, ám ma mégis az látszik, hogy mindez megérte. A terek kihasználtak, élettel teltek, számos lehetőséget nyújtanak a hívek, közösségek számára. Az emelkedő rezsi- és fenntartási költségek miatt ugyan meg kellett határoznunk, hogy kinek és milyen összeggel kell hozzájárulnia a költségekhez a termek használatakor, de a helyi közösségek saját, lelki célra továbbra is ingyenesen vehetik igénybe a tereket. Májusban közösségi napot tartunk, amelynek az örömteli együttlét mellett az egyik jelentős célja az lesz, hogy közösen gondolkozzunk el az egyházban megélt létünkön, hitünkön. Dolgozunk az eddig talán háttérbe szorult csoportok bevonásán: ezt szolgálja a nyugdíjas teaház, a közeljövőben induló ifjúsági közösség, a hamarosan újból működő vasárnapi agapé, de említhetem a lassan jubiláló misekuckót is vagy a nyáron a rászoruló gyermekeknek szervezett tábort. 

Részvétel. A közösség csak úgy működik, ha részt veszünk benne. Mindannyian egyénileg, de főleg a közösségben hívást kaptunk arra, hogy szolgáljunk, hogy részt vegyünk Isten országának építésében. Ehhez fel kell ismernünk és kamatoztatnunk kell képességeinket, adottságainkat. Klotildligeten ezen a téren is hihetetlen gazdagság van, mindenki rendelkezik olyan talentumokkal, amellyel a közösséget szolgálhatja. Magától értetődő, hogy a hívek közül sokan az imával, a böjttel járulnak hozzá a közösség fejlődéséhez, amihez például a szentségi kápolna és a nagyböjt idején a Szentség-őrzés kínál lehetőséget. Jól látszik a kertrendezési napokon vagy a különféle fejlesztések kapcsán is, hogy milyen sokan járulnak hozzá a tereink, helyiségeink fejlesztéséhez, szépítéséhez ügyességükkel, ötleteikkel, szervezőmunkájukkal vagy akár ételek, italok készítésével. A segítő foglalkozásúak is megtalálják a helyüket, éppen úgy, mint a zenészek, énekesek (lásd a kapcsolódó cikket a 12. oldalon) vagy azok, akik a rászorulókkal foglalkoznak vagy nekik nyújtanak, szerveznek anyagi támogatást. 

Misszió. Ha hívő közösségek otthonra lelnek a plébánián, és az egyének részvételükkel erősítik azt, akkor egészen bizonyos, hogy a szeretet kilép a templom falain, és mindannyian tanúságot teszünk Istenről a világban. Ferenc pápa szavait idézem egy magánkihallgatásról: „Buzdítalak Benneteket arra, hogy menjetek el a perifériákra, a mai világ egzisztenciális perifériáira, és ott visszhangozzátok az Evangéliumot. Ne feledjétek a szegényeket sem, akik Krisztus húsa: ti arra vagytok hivatottak, hogy elvigyétek nekik az Örömhírt (…); az irgalmasságnak ugyanezen cselekedeteit vigyétek végbe nagy kreativitással a szegénység új formái esetében is.”

Az imént nem véletlenül választottam a közösség-részvétel-misszió hármasát, hiszen ezek alkotják a jelenleg zajló szinodális folyamat fő pilléreit. Húsvét után, a tavaszi közösségi napon ezek mentén fogunk elgondolkodni a közösségünk, egyházunk aktuális kérdésein. 

Különösen nyitottan és szeretettel várjuk

  • azokat, akiknek mondandójuk van;
  • azokat, akik úgy érzik, hogy félnek nyilvánosan megszólalni, de kisebb csoportban szívesen beszélgetnének;
  • de azokat is, akik most (még) úgy gondolják, hogy nincs mondanivalójuk;
  • azokat, akik úgy érzik, hogy túl fiatalok az ilyen komoly dolgokhoz (most nagyon is számít az ő szavuk is) Regnumiak, cserkészek és mások akár csapatostul is jöhetnek;
  • akik úgy érzik, hogy túl öregek (szükség van a bölcsességükre, a tapasztalatukra);
  • a szerzeteseket, a közösségek tagjait;
  • azokat, akik még nem köteleződtek el;
  • a gyerekeket, hiszen nekik külön programot szervezünk;
  • azokat, akik szívesen meghallgatnák, egy mai neves teológus miként reflektál az összegyűjtött gondolatainkra;
  • és azokat is, akik csak kíváncsiak arra, mi mindent mond el magáról Szabolcs atya, amikor nem a szószékről prédikál;
  • és persze azokat is, akik örömmel kóstolnak finom borokat. 

Egyszóval mindenkit várunk, aki úgy érzi, ide tartozik vagy ide szeretne tartozni, és szívesen töltene a testvéreivel egy vidám, tartalmas napot! 

Üdvözlettel:
Beke Márton
világi elnök